Várcsárda

Várcsárda

Ha valami igazán magyarosra vágyik:

Ha valami igazán magyarosra vágyik, térjen be a szálloda szomszédságában található Várcsárdába, ahol nyáron diófák árnyékában, télen pedig a cserépkályha melege mellett helyi ételekből lakomázhat, jófajta magyar borok kíséretében.

CSÁRDAÉTLAP

 

A Várcsárda története

A csárda épületében élt Kisfaludy Mór ’48-as honvéd alezredes, aki az igazi magyar hősök sorába tartozik.

Győr megyében, Téten született Kisfaludy Mihály és Noszlopy Franciska gyermekeként, 1814. április 24-én. Győri tanulmányai után katonai pályára ment, majd a bécsi magyar nemesi testőrségnél szolgált.  Végül huszár főhadnagyként a Miklós-huszárokhoz került, majd huszonhét évesen leszerelt, s Sümegre költözött. A költő Kisfaludy Sándor unokaöccse volt, nagybátyja támogatását messzemenőleg élvezte. A költő Őt szerette legjobban a családból, izzó, harcias magatartása miatt. Véleménye szerint: „Móricz igen derék fiatalember”, ezért a költő javainak nagy részét ő örökölte. A szabadságharcot megelőzően Zala vármegye szolgabírója volt.

1848. június 22-én házasságot kötött Szmodics Máriával. Ezt követően a szabadcsapat szervezése és esküje a sümegi vásártéren, s a nemzetőr zászlóalj szervezése kötötte le. A tapolcai járás nemzetőrzászlóaljával nemzetőr századosként vett részt a pákozdi csatában. A hadműveletben a sümegi század parancsnoksága mellett ideiglenesen a zászlóalj vezényletét is ellátta. A szabadcsapatból sorozott újoncokból és önkéntesekből alakította meg az 56. honvédzászlóaljat Perczel Mór tábornok felhívására. A Mura folyóhoz vonult, majd végigharcolta szabadságharcunk legfontosabb hadjáratait. A kápolnai csata során esett át zászlóalja a tűzkeresztségen, majd az isaszegi csatában tűnt ki . Ott volt a rákosmezei csatározásban, Budavár bevételénél, majd a Vágmenti támadás során már dandárparancsnokként tevékenykedett 1849. júniusában. Vitézül harcolt a zsigárdi ütközetben, majd a peredi csata első napján is.

1849. június végétől Kisfaludy más beosztást kapott, így elszakadt kedves zászlóaljától. Július folyamán Kossuth Lajos kormányzóelnök szárnysegéde volt, majd megbetegedett. Kisfaludy Mórt a fegyverletétel Aradon érte ugyan, de mégis hazajött. Sümegen nem mert maradni, így Zalagyömörőn húzta meg magát. Itt fogták el Haynau katonái, s visszavitték Aradra. 1849. október 18-án írta feleségének, hogy halálra ítélték, amit azonban kegyelemből 16 évi várfogságra változtattak. Ismerősei utánjárására két év múlva szabadult.

Keménykötésű magyar ember volt. Egy évi csendbiztosi szolgálat után végleg Sümegre költözött. Zárkózott életet élt. Deák Ferenc is felajánlotta segítségét – ő elutasította. Némaságával, a rendszert semmibe vevő magatartásával tüntetett. Nem vett tudomást róluk.
Élete utolsó éveit a Vároldalban, az ősi házban töltötte. 1893. július 10-én hunyt el, 79 éves korában.
A szabadságharc csatáit a sümegi temetőben álmodja tovább.

   
   
   

Galéria

Kövessen minket!

Vissza
az oldal tetejére!