"A vár messziről, a körkörös
irányból érkezőnek megmutatta magát, megmutatta erejét. Magabiztosan,
egyértelműen.....Naponta többször láthatom. Szükségem van rá, hogy
lássam. Nemcsak azért, mert szépségével erőt, bátorítást ad, a diákévek
eleven emlékével, hanem főképpen azért, mert jelkép. Az emberi
teljesítmény, az emberi jelenlét folyamatosságának, történelmi
léptékének megjelenítője. Magam, magunk fölé emel.
A szó szoros értelmében magasan tartja a mércét."
Dr.Högyész László:Sümeg évszázadai , 1989. Veszprém
A Sümegi Vár az ország egyik
legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a
környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült.
A vár
területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból
áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár
legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy
fából készült emeleti toronyrész állhatott.
Változás a 14. században
az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár
szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső
szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására.
A vár
nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457),
Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök
idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot
vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki.
Vetési püspök
tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár
déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony
és a pártázatos, lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz
János püspök nevéhez kapcsolhatjuk.
A következő nagyszabású
építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a
püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök
(1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a
vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú
bástyát, melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd
átépítették a palotaszárnyat.
Széchenyi György püspök (1648-1658)
nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő
kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is.
Utódja,
Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését,
megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a
püspök nevét viseli.
A vár építésének története Széchenyi Pál
püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb
építkezések is folyhattak. A vár hanyatlása a következő század elején
kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől
kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve.
1957-ben
láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és
helyreállításához.A vár hosszú éeveken keresztül a Megyei Idegenforgalmi
Hivatal kezelsésben állt, de az évek alatt elmaradt karbantartási
munkák hiánya miatt 1988-ra a vár élet -, és balesetveszélyes állapotba
került. Az akkori sümegi város vezetés , a Sümegi Tanács magánszemélyt
keresett a vár üzemeltetésére.
1989-ben a Papp család
jelentkezett a vár üzemeltetésére. Az első években megkezdték a romok
eltakarítását, valamint az élet -, és balesetveszélyes helyek
helyreállítását. A Országos Műemlékvédelmi Hivatallal engedélyével
megkezdődtek a várban a felújítási munkálatok is. A vár tornyai új
héjalást kaptak , a termek egyre több és több színvonalas kiállítással
gazdagodtak. Köszönhetően a várban megrendezésre kerülő idegenforgalmi
programoknak, valamint a folyamatos fejlesztéseknek a Sümegi Vár ma már
az egyik legkedveltebb kirándulóhellyé vált a magyarországi turisták
körében.
JÖJJÖN EL HOZZÁNK ÉS TEKINTSE MEG A MEGÚJULT, MEGSZÉPÜLT SÜMEGI VÁRAT!
